A közoktatási törvény módosítását kezdeményezik fideszes képviselők; az indítvány új szabályként rögzíti, a kormány feladata rendeletben szabályozni azt, hogy az alapszakok esetében hány tantárgy és melyek esetében felvételi követelmény az emelt szintű érettségi vizsga.

Az Országgyűlés honlapján közzétett indítványban az áll, hogy az új szabályozás szerint a jövőben nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthetne arról, mely képzések esetében, hány tantárgyból és melyekből írja elő az emelt szintű vizsgát felvételi követelményként.

A javaslat rögzíti, hogy a kormánynak 2010. szeptember 15-ig kell az erről szóló rendeletet - a felsőoktatási intézmények javaslatainak ismeretében - megalkotnia. A kellő felkészülési idő érdekében először a 2013 őszén induló felsőoktatási képzések esetében kell alkalmazni az új rendelkezéseket.

A módosítás kezdeményezői - köztük Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter - szerint a hosszabb felkészülési idő biztosítása két okból indokolt. Egyrészt a tanulók számára lehetővé kell tenni az érdemi döntést és felkészülést. Másrészt a kialakult gyakorlat (amely a kevés emelt szintű vizsgázóhoz alkalmazkodott) és a költségvetési megszorító intézkedések miatt meg kell teremteni az emelt szintű vizsgára történő felkészítés finanszírozási, személyi és tárgyi feltételeit is.

Az ellenzéki képviselők indítványuk indoklásában kiemelik, hogy a kétszintű érettségi vizsga eredeti koncepciója szerint a középszintű vizsga a középiskolai tanulmányok lezárását tanúsította volna, míg az emelt szintű vizsga a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáját volt hivatott kiváltani.

Az emelt szintű vizsgához ugyanis nem csupán magasabb követelmények kapcsolódnak, hanem standard vizsgaként egyenlő esélyeket, versenyfeltételeket is teremt a különböző intézményekből érkező diákok számára, mivel teljesítményük objektív módon összevethető.

Ezzel a koncepcióval szakított 2002-ben az oktatási kormányzat akkor, amikor a felsőoktatási intézményekre bízta annak eldöntését, hogy megkövetelik-e az emelt szinten letett vizsgát a hozzájuk jelentkező fiataloktól - mutatnak rá a fideszes politikusok.

A döntés szerintük egyértelműen elhibázottnak bizonyult, következményei pedig mind a közoktatási, mind a felsőoktatási intézményekben érzékelhetők. Az emelt szinten letett vizsgák aránya alacsony, amihez hozzájárul az is, hogy a többletpontok sok esetben más módon könnyebben voltak megszerezhetőek.

A középszintű vizsgánál - mivel az nem kellően standardizált - a tanulók teljesítménye objektív módon nem hasonlítható össze, így egyes jelentkezők indokolatlan előnyhöz jutnak, mások hátrányba kerülnek társaikhoz képest a felvételi során - írják.

Mivel a bejutáshoz a felsőoktatásba többnyire elég a középszintű vizsga, a diákok többsége nem a nagyobb, mélyebb tudást nyújtó emelt szintű vizsgára történő felkészülést választja. Ez érzékelhető a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyerő diákok csökkenő teljesítményén is, melyet az egyetemek, főiskolák folyamatosan érzékeinek, és kritikával illetnek - olvasható a javaslatban.